A mormota a rágcsálók közé tartozik, és főként hegyvidéki
területeken él, például az Alpokban és a Kárpátokban. Föld alatti
járatrendszere akár több méter hosszú is lehet.
A legismertebb tulajdonsága a téli álom: októbertől áprilisig
hibernálódik, miközben testhőmérséklete 37 fokról akár 4 fokra is
lecsökkenhet.
A mormoták nappali állatok, és idejük nagy részét napozással,
táplálkozással vagy járataik karbantartásával töltik.
Társas lények, kolóniákban élnek, ahol különböző hangjelzésekkel –
például füttyel - kommunikálnak, ha veszélyt észlelnek.
A mormota füttyjele nem véletlenszerű: különböző hangmagasságokkal
és ritmusokkal figyelmeztet a ragadozók típusára (például sasra
vagy rókára).
Tápláléka főként fű, levelek, gyógynövények és virágok. Ősszel
különösen sokat eszik, hogy testében zsírtartalékot képezzen a
téli időszakra.
A mormoták családiasan élnek: egy hím, egy nőstény és utódaik
alkotják a csoportot, amelyben a fiatal mormoták segítenek a
kicsik nevelésében.
A híres „mormota napot” február 2-án tartják. A hagyomány szerint,
ha a mormota ezen a napon előbújva meglátja az árnyékát, akkor a
tél még hosszú lesz.
A mormota bundája rendkívül sűrű és puha, ezért korábban prémjéért
is vadászták, de ma már védett állat számos országban.
A mormoták várható élettartama természetes körülmények között 5–8
év, fogságban akár 15 évig is elélhetnek.